Tudomány

Digitális Jelfeldolgozás (DSP)

A híradástechnikában és a szabályozástechnikában a digitális jelfeldolgozással költséghatékony és stabil műszaki megoldások hozhatók létre. A jelfeldolgozási folyamatok megvalósítása többnyire FPGA eszközökkel, illetve Digitális Jelfeldolgozó Processzorral történik.
A "Digitális jelfeldolgozó hálózatok gyakorlati megvalósítása" című könyvünk (Szerzők: Dr. Wührl Tibor és Gyányi Sándor) betekintést ad a DSP realizálás alapkérdéseibe.
A könyv az Óbudai Egyetem jegyzetboltjában szerezhető be (KVK 2072 jegyzetszám).

A DSP realizálás előtt a programozni kívánt algoritmus helyes működését célszerű szimulációval ellenőrizni. A szimuláció eszköze lehet egy PC-n futó célprogram, de segítségünkre lehet egy matematikai program is. Ez utóbbi utat mutatja be a "Bevezetés a MATLAB használatába - Híradástechnika és Jelfeldolgozás" című könyv (Szerző: Dr. Wührl Tibor).
A könyv az Óbudai Egyetem jegyzetboltjában szerezhető be (KVK 2071 jegyzetszám).

A valós időben futó (real-time) jelfeldolgozó algoritmusok tervezésére számos eljárás létezik. Az egyik talán legfontosabb és legsikeresebb eljárás a Dr. Prof. Alfred Fettweis nevéhez fűződő hullámdigitális jelfeldolgozás. A hullámdigitális jelfeldolgozás terén számos magyar tudós alkotott maradandót, például Dr. Gazsi Lajos (LWDF - "Gazsi Filters") és Dr. Hinsenkamp László.
A "Hullámdigitális jelfeldolgozás alapjai" című könyvünk ebbe a tudományba ad betekintést.
(A könyv írása folyamatban van, szerzője: Dr. Wührl Tibor)

 

Kisméretű Pilóta nélküli repülők (UAV)

A kisméretű pilóta nélküli repülők (UAV-k) alkalmazásának számos területe létezik. Az alkalmazásnak vitathatatlan helye van a katonai és a civil szférában egyaránt. Fontos tudnunk, hogy az UAV nem játékszer!
A pilóta nélküli repülők alkalmazásának jogi,- műszaki,- etikai szabályai vannak.
Az UAV-k, és azon belül a kisméretű pilóta nélküli repülőgépek biztonságtechnikája napjainkban is csak részben megoldott probléma, erről itt olvashatunk bővebben.

 

Áramkör- és csomagkapcsolt hálózatok és azok protokolljai

Az egymástól távol tartózkodó emberek kommunikáció-igénye a régmúltban gyökerezik. Abban az esetben, ha az információ csere megfelelő időben történik (vagyis az információ megérkezésekor az még nem évült el), akkor a kommunikáló felek jól mérhető előnyöket élveztek, és élveznek napjainkban is. Hazánkban a rendszerváltás előtt a politika jelentősen korlátozta a kommunikációs lehetőségeket, lassította az információ-áramlás lehetőségét (például befagyasztott távközlő,- és telefonhálózati fejlesztések, kísérletek az „imperialista” műsorszóró állomások jeleinek elnyomására stb.).
Napjainkban (a rendszerváltásnak köszönhetően) a távközlő hálózataink fejlettsége ismét világszínvonalú. A beszéd- és adatátvitel többnyire áramkör- vagy csomagkapcsolással történik a nyilvános távközlő hálózatokon. A nyilvános kapcsolt hálózatok protokolljainak megismeréséhez segítséget nyújt az "Irodai Informatika I." című könyv(Óbudai Egyetem jegyzet, szerző: Dr. Wührl Tibor), valamint az "Irodai Informatika II." című könyv (Szerző: Dr. Wührl Tibor, szakmai Lektor: Gyányi Sándor; jegyzetszám: ÓE KGK 4018 Budapest 2010).

Általános híradástechnikai áttekintést kaphatunk a Dr. Lukács György - Mágel Gábor - Dr. Wührl Tibor szerzők "Híradástechnika I." című tanári kéziratából (Óbudai Egyetem 49/2007 jegyzetszámon szerezhető be).


Tudta-e, hogy a telefonbeszélgetések elején elhangzó „Halló” szó a „Hallom”-ból származik, sok országban a „Halló” helyett bejelentkezéskor napjainkban is „Hallom”-ot mondanak?

Tudta-e, hogy az első professzionális, telekommunikációs hálózaton közvetített broadcast üzenetszolgáltatás - a „Telefon hírmondó” - is Puskás találmánya, mely szolgáltatás 1893. február 15-én indult el?



 

Delta-Trone Kft. 1998-2010 © Minden jog fenntartva!

 

Designed by KBX3000

Valid XHTML 1.0 Transitional